Leiner Laura Bábel című regénye egy egyhetes fesztivál eseményeit írja le. A Pápa környékén megrendezésre kerülő zenei fesztivál nemzetközi, ugyanis öt nagyszínpad található, állandó programokkal, koncertekkel. Sorban állás az ételért, a mosdóknál, tolongás a színpadnál, összedőlt sátrak, egyszóval bábeli zűrzavar alakul ki, de a fesztiválozó békés természetű, szinte mindent elvisel. Hogy mi történik Zsófival, Szaszával, Napsival, Abdullal, Hipóval, Boldival és Kolossal a fesztivál ideje alatt? Olvasd el! Megéri.
http://files.forbookworms.webnode.hu/200000086-98d8499d25/Leiner%20Laura%20-%20Babel.pdf
"Ha valakivel nem akarsz összefutni, biztosan szembejön, és észre is vesz."
"Ha valakit keresel, úgysem találod meg."
"Ha valakit keresel, úgysem találod meg."
– Mi ez, egy elefánt? – vágta magát hasra Szasza, és a fejére húzott mindent, amit a sötétben ki tudott tapogatni.
– Te könnyen beszélsz, nem melletted fekszik – suttogtam a két fiú közt nyomorogva. Az egyik úgy horkolt, mint egy dinoszaurusz, a másik meg másodpercenként fészkelődött, azzal ment az agyamra.
– Attól még hallok – dobálta le a fejéről Szasza a cuccokat.
– Szerinted a többiek alszanak? – kérdeztem, felé fordulva. A válaszát nem hallottam, mert Abdul éppen kifújta a levegőt, mindezt olyan hangon, mint egy gőzhajó.